Szentendre épített öröksége
Templomok, szakrális emlékek
• Keresztelő Szent János Plébániatemplom (róm.kat.), Templomdomb, Templom tér 1.
• Angyali üdvözlet / Gyümölcsoltó Boldogasszony / Blagovestenszka templom (szerb-ortodox)
Fő tér 5.
• Péter Pál / volt Csiprovacska templom (róm.kat.), Kucsera F. u. 2
• Belgrád székesegyház (szerb-ortodox), Alkotmány u.
• Református / volt Opovacska templom, Rákóczi Ferenc u. 14
• Evangélikus templom, Luther tér 1.
• Szent Mihály és Gábriel Arkangyal / Pozsarevacska templom (szerb-ortodox), Kossuth u. 1.
• Urunk Színeváltozása / Preobrazsenszka templom (szerb-ortodox), Bogdányi út 42.
• Szent András plébániatemplom (róm.kat.), Izbég, Szentlászlói út 73.
• Baptista Imaház, Rákóczi Ferenc u. 27.
• Szántó Emlék- és Imaház, Alkotmány u. 3.
• Szentendre Zsinagóga – Cháj Center, Pátriárka u. 6
• Római Katolikus kálvária
• Szerb Kálvária
• Szent Flórián kápolna
• köztéri emlékkeresztek
Szentendrei templomok
Szentendrét szokás a templomtornyok városának is nevezni, hisz tizenegy isten háza található itt, melyek közül azonban ma már nem mind szolgál gyülekezetet.
A Balkán különböző vidékeiről és településeiről a török elől a XVII. században menekülő népcsoportok Szentendrére érkezésük után is megőrizték közösségeiket, saját templomokat építettek. A szerbiai pozserováciak a Pozsarevacskát, a szerémségi csiprováciak a Csiprovacskát, az opovóiak az Opovacskát (mai református templom), a belgrádiak pedig a Belgrád székesegyházat építették. A tobakosok, azaz tímárok emeltették a Bogdányi utcai Preobrazsenszka, a görög kereskedők pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a Blagovestenszka templomot. A katolikus vallású dalmátok külön negyedet alkottak a templomdombon, templomuk közelében.
A kezdetben épített fatemplomaikat (kivétel a templomdombi templom, az kőből épült) később díszes barokk templomokká alakították. A történelem folyamán, a népesség összetételének alakulásával, a visszatelepüléseknek is köszönhetően a megfogyatkozott szerb-ortodox hívők által már nem látogatott templomokat más egyházak vették meg, alakították át és használják ma is saját hagyományaik szerint.
Kiadvány-ajánló: Templomok (iranyszentendre.hu)
Keresztelő Szent János plébániatemplom
A város legöregebb épülete, első kőből épült temploma, mely magán viseli az elmúlt idők minden építészeti korszakának nyomait. Oklevelek és a feltárások alapján már az Árpád-ház első századában állhatott itt egy román stílusú templom, mely Szent András nevét viselte. Feltehetően a város neve is ennek a templomnak a védőszentjéről kapta a nevét. Az első templomot a tatárjárást követően újjáépítették, melyet aztán többször hasonló követett. Utoljára katolikus dalmátok 1742 és 1751 között, ekkor nyerte el mai formáját és kapta a Keresztelő Szent János nevet. Különleges a külső homlokzaton lévő középkorból származó napóra, melyet egyetlen kőből faragtak ki.
Tudta?
A templom falfestményeit 1933-38 között készítették a Szentendrei Festők Társaságának tagjai: Bánáti Sverák József, Onódi Béla, Jeges Ernő, Heintz Henrik és Pándy Lajos. Különlegességük, hogy a bibliai jeleneteket szentendrei tájba helyezték, kivéve a Krisztus megkorbácsolását ábrázolót, mert – ahogy ezt a helyiek mondják – ilyen Szentendrén nem történhetett volna meg.
Angyali üdvözlet / Blagovesztenszka / Fő téri templom
A város Fő terén álló templom elődjét az 1690-es kivándorlást követő első években a Brankovics dinasztia szentjeinek földi maradványait a törökök elöl Szentendrére menekítő szerémségi szerzetesek emelték. A mai templom ennek a fatemplomnak a helyén épült 1752-ben Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére későbarokk – rokokó stílusban. Tervezője valószínűleg a kor egyik legnevesebb építőmestere, Mayerhoffer András volt, aki a kalocsai érseki palotát is tervezte, de főleg a Grassalkovichok építészeként volt ismert. Az egyetlen szentendrei szerb templom, aminek nincs kertje, sem kerítése. Déli oldalán egy görög feliratú vörösmárvány sírkő található, mert görögök is lakták ezt a városrészt. A templom északi oldalával összeépülve áll az 1793-ban épült egykori szerb ortodox iskola kora klasszicista épülete, melyet 2010-ben kapott vissza a Szerb Ortodox Egyház a Magyar Államtól.
Szent Péter- és Pál / volt Csiprovacska-templom
Eredetileg ez is pravoszláv templomnak épült 1708-ban fából, majd 1753-ban kőből, hagyományosan kőkerítéssel körülvett kerttel, ami ma a Szent Erzsébet tér. Ez Szentendre legnagyobb, 300 m2-es temploma, melyet a Csiprovacból érkezett szerb menekültek építettek maguknak. Több átépítés, megnagyobbítás után mai formáját végül egy 1800-as tűzvész után nyerte el. A XX. század elején a görögkeleti hívek számának drasztikus csökkenése miatt, a kihasználatlan templomot 1938-ban a szerb egyház eladta a városnak, majd az épületet a város és a katolikus egyház 1942-ben közösen hozta rendbe, ikonosztázát a koszovói Prizrenbe szállították. 1944-ben vette meg a katolikus egyház.
Belső tere jellegzetes hangulatot áraszt. Jellemzően kortárs alkotások vannak a templomban, leghangsúlyosabb Kisléghi Nagy Ádám oltár fölé függesztett Krisztusa. Figyelemre méltóak Csíkszentmihályi Róbert keresztútjának alkotásai, melynek stációi az ábrahámhegyi kálvária bronzalakjainak eredeti gipszmintái. Ezeket az 1990-es években egy ideiglenes tárlatra állították ki a templomban, de a hívek kérésére véglegesen itt maradtak. A templom 2022-ben új harangot kapott.
Belgrád székesegyház (Saborna / Beogradska / Uspenska)
Napjainkban a Budai Szerb Ortodox Püspökség székhelye ősfás kertben, kőkerítéssel zárt területen fekszik. Belgrádból érkező szerbek építették az 1690-es nagy kivándorlást követő években Nagyboldogasszony tiszteletére. A többi szentendrei szerb ortodox templommal ellentétben ezt nem fából, hanem püspöki székhelynek megfelelően, rangjához méltóan kőből és téglából. Később nagyobb, díszesebb katedrálist emeltek ugyanazon a helyen, melynek építése 1764-re fejeződött be, a nyugati oldal a harangtoronnyal 1777-bem épült. A templom tervezője ismeretlen. Kerítésének kovácsoltvas kapuit Ginesser Márton mester készítette 1772-ben. 48 méter magas harangtornya a legmagasabb torony a városban. Az egyhajós templombelső a hagyományoknak megfelelően három részre tagolódik: a nők és a férfiak templomára valamint a szentélyre. Padok nincsenek, csupán néhány támaszkodószék a falak mentén, ugyanis a görögkeleti rendtartás szerint a liturgiát a hívek állva hallgatják. A templomkertben van Vujicsics Tihamér zeneszerző emlékoszlopa. Hamvai nincsenek itt, mivel damaszkuszi útján repülőszerencsétlenség áldozata lett.
Református / volt Opovacska templom
A mai református templom elődjét az 1690-ben Opovóból menekült szerbek építették 1692-ben fából, majd 1746-ban kőből és téglából. Nyugati homlokzata a toronnyal csak 1777-ben nyerte el mai formáját. 1913-ban Jordán István pomázi kereskedő adományából vásárolja meg a református egyház a hosszú ideje használaton kívüli ortodox templomot a mai Rákóczi utcában, ami a templomok közül a legkisebb és legegyszerűbb volt. A megvásárlás után a templomot átalakítják, korábbi berendezését eltávolítják, a belső teret átalakítják. Ekkor kerül a régi templom barokk ikonosztáza a hercegszántói görögkeleti templomba. A padok, a szószék, az úrasztala is 1913 után készültek. Tornyában a város legöregebb harangja lakik, amit 1717-ben Budán öntöttek és egykor a Vártemplomban működött. A templomot folyamatosan korszerűsítik, 1982-ben orgonát vásárolnak, 1985-ben fűtéssel látják el. 2011-ben megtörténik a templom teljes felújítása.
Evangélikus templom
Az egykori gyülekezeti ház helyén épített evangélikus templomot 2004. augusztusában adták át. Tervezői Kocsis József Ybl-díjas építész és gyermekei Barnabás és Gáspár, valamint Kutasi Attila. A templomhajót dunabogdányi bazaltból építették, az evangélikus köszöntés „Erős vár a mi istenünk” érzékeltetésére.
Pozsarevacska-templom
A szerbiai Pozsarevac környékéről érkezett menekültek Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomukat 1690-ben fából majd 1759-ben kőből építették fel. A harangtornyot csak 1794-ben kapott a templom. Ma is látható ikonosztáza 1742-ben készült. A templom ünnepe minden év november 21-én van, ekkor tartanak 10.00 órától szertartást, ami nyilvános.
Urunk Színeváltozása / Preobrazsenszka / Tobakosok temploma
A barokk, kerttel és kerítéssel körbevett templomot 1741-1746 között építették többek között a Boszniából érkezett szerbek. A nyugati homlokzatot a harangtoronnyal csak 1777-78-ban építette a tímárok és szőlősgazdák következő generációja. Több, mint ötven ikonjával – melyek egy kijevi ikonfestő alkotásai – ez az ország egyik leggazdagabban díszített, mennyezetig érő ikonosztáza. Szerb búcsú idején minden év augusztus 19-én látogatható.
Szent András templom, Izbég
Izbég valamikor különálló település volt Szentendre szomszédságában, amit a törökök elől menekülő ortodox szerbek alapítottak. Templomuk 1738-ban épült a Szentlélek alászállásának tiszteletére, majd a szerbek megfogyatkozása után 1948-ban került a római katolikus egyház birtokába, mikor kereszthajóval bővítették és kapta a Szent András nevet. Ikonosztázát a pécsi ortodox kápolnába szállították. Padjai az 1951-ben lerombolt budapesti Regnum Marianum templomból kerültek ide, freskóit Jeges Ernő szentendrei festőművész, a Szentendrei Festők Társaságának egyik alapító tagja készítette az 1950-es években.
Baptista imaház
1980-ban Jankovits Ilona szerb származású egyedülálló idős, katolikus hívő asszony fogadta be a gyülekezetet az akkori Lenin út 9. (mai Rákóczi utca) szám alatti házába. 1986-ban a gyülekezet a megörökölt ház helyén templomépítésbe fogott és 1988-ra épül fel a mai imaház Csereklye Győző építész tervei alapján.
Szántó Emlék- és Zsidó Imaház
A II. világháború előtt a Szántó család tulajdonában állt a ház. A családot a háborúban deportálták. A leszármazottak visszakapták a házat a rendszerváltás után és ennek udvarán létesült a szentendrei zsidóság háború előtti életét bemutató kiállítás illetve zsinagóga, amit gyakran a világ legkisebb zsinagógájaként emlegetnek. Itt rendezik meg minden évben a Holokauszt ünnepséget amikor a felolvassák az elpusztított szentendrei és környékbeli zsidók neveit.
Cháj Galéria Zsidó Közösségi Központ
2019-ben nyílt meg Szentendrén az új zsinagóga és a Cháj Galéria a Pátriárka utcában. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (emIH) új közösségi helye mindenkinek alkalmat ad arra, hogy a Tórát, a zsidó hagyományokat, kultúrát, szellemiséget megismerje. A zsinagóga mellett működik itt közösségi ház művészeti galériával és kóser kávézóval.
Egyéb szakrális emlékek
Római Katolikus Kálvária
1762-ben épült kálvária, mely Jézus szenvedéstörténetét és kereszthalálát szimbolizálja. Magyarországon csak Pest megyében épültek hasonlók, valószínűleg, mind a szentendrei mintájára. Kőfallal körülvett ovális kis kertben áll a barokk kápolna a dombon három kereszttel. A kőfalban 15 stációfülkét találunk. A három kereszt később 1874-ben került ide, a szent sír szobra pedig a XIX-XX. század fordulóján. A kertben sírok és kripták helyezkednek el. Itt nyugszik az 1919-ben kivégzett dr. Kucsera Ferenc káplán is.
Szerb kálvária-kereszt / Szűrszabók keresztje
A XVIII. századi ismeretlen mester alkotása. A nyolcszögletű kőkerítéssel körülvett kis kertben áll a kb. 6 m magas mészkőoszlop, tetején a ma már hiányos kovácsoltvas kettős kereszttel. A keresztet a szűrszabó cég emeltette, innen ered az elnevezése is.
Tudta?
A görögkeleti vallásban nem szokás a kálváriaállítás. A Szerb kálvária-kereszt nevét a tér másik oldalán álló katolikus kálvária után kaphatta, annak közelsége illetve a tájékozódás megkönnyítése miatt.
Szent Flórián kápolna
A római katolikus kápolna 1739-ben épült az akkori város szélén, egy pestisjárvány halottainak emlékére, Rozália, Rókus és Sebestény szentek tiszteletére. Később nagy tűzvészek pusztítottak a városban, ezért a pestistől védelmező szentek képeit 1811-ben lecserélték a tűzvészek ellen védő szent Flórián szobrára, ami az évek során eltűnt, helyére a 2000-es évek elején egy helyi festő-restaurátor festménye került.
Emlékkeresztek köztereken
Fő téri Pestiskereszt (szerb kereszt)
Az egykori Szentendrei Szerb Privilegiális Kereskedő Társaság emlékkeresztje. 1763-ban emelték hála jeleként, hogy a pestisjárvány elkerülte Szentendrét. Talapzatának három oldalán felirat olvasható. Északi oldalon: Ezt a keresztet a szerb kereskedő társaság emelte 1763. évben. Déli oldalon: ugyanaz a társaság szeretetteljes törődéssel megszépítette felújította 1836. évben. Keleti oldalon: 1901-ben megújítva.
Tudta?
A legenda szerint a járvány egyetlen áldozatát egy fiatal szűz lányt a kereszt alá temették, fejjel a föld középpontja felé.
Tobakosok keresztje (szerb kereszt)
A Szamárhegy alatti részt valamikor a tobakosok (azok a cserzővargák, akik kecskebőrből szattyánt és kordobánt állítanak elő csak növényi anyagok használatával (pl. dohány- azaz tabaklevelekkel) lakták, ők állították a XVIII. század végén a ma is álló emlékkeresztet, melynek ovális részén feltételezhetően festett ikon volt. A keresztet 1901-ben és 1992-ben felújították. A kereszt tövéből gyönyörű panoráma nyílik a lent elterülő városra és a Dunára.
Lázár Cár kereszt (szerb kereszt)
Az 1690-ben érkező szerbek a Duna parton felépített egyik fatemplomukban, a Szent Lukács templomban helyezték el egy időre a magukkal hozott uralkodójuk, Lázár cár azaz nagyfejedelem földi maradványait, aki az 1389-es Rigó mezei csatában török fogságba került és a törökök lefejezték. Hét év elteltével a földi maradványokat a karlócai béke után visszavitték Szerbiába és a ravanicai kolostorban helyezték örök nyugalomra. A fatemplom mellett emelték a ma is álló korinthoszi oszlopra helyezett vas keresztet 1798-ban. A kis fatemplom még a XIX. század elején is áll, azt egy Dunai árvíz vihette el. (Az emlékkereszten kívül a mártír uralkodó emlékét ma Szentendrén szobor (Szent Lázár szobra (Nebojŝa Mitrić, 1989) – Belgrád székesegyház kertje) és a róla elnevezett Lázár cár tér őrzi.)
Szőlősgazdák keresztje (szerb kereszt)
A város egykori dézsmaházának közelében emelték a keresztet a XVIII. században. A ma látható szőlőindás oszlop egy másolat 1912-ből, az eredetit a Ferenczy Múzeumban őrzik.
Orbán kereszt
A keresztet 1809-ben állíttatta Dingler Mihály, majd 1913-ben a tönkrement kereszt helyére az akkori plébános kezdeményezésére új kereszt került, így Szentendrén két kereszt is óvta a helyi szőlősgazdákat. Ha gazdag volt a termés borral locsolták, ha nem, akkor vesszővel csapkodták a kereszt talapzatát.
Tudta?
Azokon a településeken, ahol a lakosság fő megélhetési forrása a szőlő volt, szokás volt ú.n. szentelményeket (szobor, kereszt, kápolna) állítani. Így próbálták megóvni a szőlőt és biztosítani a jó termést. Mivel Orbán napja körül gyakoriak a fagyok, ezért a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok Orbánt választották védőszentjüknek, az ő közbenjárását kérték a jó termés érdekében.
Kucsera emlékkereszt
Az 1919-ben mártírhalát halt Kucsera Ferenc katolikus káplán emlékére 1928-ban a kivégzés helyszínén a Duna-parton fakeresztet állítottak, amit később kerítéssel vettek körül. A keresztet az 1950-es években eltávolították. 1993-ban Szuromi Imre építész-képzőművész tervei alapján készült el a ma is látható emlékhely.
Tudta?
Kucsera Ferenc 1892-ben Léván született, majd 1915-ben szentelték pappá. Első szolgálathelye Szentendre volt, ahova 1915 nyarán került. 1919-ben az ellenforradalomban való közreműködés vádja miatt elfogták és a Duna-parton kivégezték.
Filmajánló
A mártírhalált szenvedett szentendrei római katolikus káplán, Kucsera Ferenc utolsó napját feldolgozó film, a Tekintetek nyerte a kisjátékfilmek versenyét a Mirabile Dictu – Nemzetközi Katolikus Film Fesztiválon Rómában, Vatikánban.
Könyvajánló
- Kucsera képregény
- Kucsera Ferenc: Apacsok foglya ifjúsági regény